Mit hozhat a jövő a cukorbetegek számára?

Számos kutatás és klinikai vizsgálat folyik, amelyek a megelőzésre, az I. típusú diabétesz kialakulásának okaira valamint a szigetsejt (= béta-sejt) transzplantáció kísérleti kezelésére fókuszál.

Több nemzetközi klinikai központ kutatóiból alakult egy bizottság (TEDDY), amely a fiatalkori cukorbetegség környezeti tényezőit vizsgálja. Ez a bizottság legfőbb feladataként tekinti az olyan fertőző közegek, az étrendi és egyéb környezeti faktorok (beleértve a pszichoszociális eseményeket is) beazonosítását, amelyek I. típusú diabéteszt idéznek elő az erre genetikailag hajlamos emberekben. Ezen túlmenően ez a konzorcium az alábbi célokat tűztek ki:

• a kutatók számára egy központi adat- és biológiai mintabank létrehozása
• új megközelítések kidolgozása az I. típusú diabétesz okának felkutatására
• a betegség kialakulásának és előrehaladásának nyomon követése
• az I. típusú diabétesz megelőzésére, késleltetésére és visszafordítására szolgáló új módszerek felkutatása

Szigetsejt átültetés

A kutatók folyamatosan dolgoznak egy olyan módszer kifejlesztésén, amelynek eredményeként az I. típusú diabéteszben szenvedők számára elkerülhetővé válik a napi inzulin injekció. A szigetsejt transzplantáció néven ismert, kísérleti stádiumban lévő folyamat során egy donor hasnyálmirigyéből vett szigetsejtek kerülnek beültetésre az I. típusú cukorbeteg szervezetébe. Ezt követően ezen szigetsejtek a béta-sejtjei újból elkezdik termelni és kiengedni az inzulint. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak, azonban további kutatások szükségesek a biztonságosabb és hatékonyabb immungátlás érdekében, amely az átültetett szigetsejtek túlélését teszik lehetővé.

A szigetsejt transzplantáció célja, hogy a vércukor megfelelő szinten-tartásához szükséges elegendő sejtet juttasson be inzulin injekció nélkül. Egy átlagos testsúlyú beteg (75-80kg) transzplantációja esetében kb. 1 millió sejt szükséges, amely két donor hasnyálmirigyéből távolítható el. Mivel a vércukor megfelelő szinten-tartása lassíthatja ill. megelőzheti a diabétesszel összefüggő komplikációk (pl. ideg- vagy szemkárosodás) kialakulását, a sikeres átültetés maga is lecsökkenti ezeket a kockázatokat. Azonban az átültetett sejtek egy idő után működésképtelenné válnak és azt sem szabad elfelejteni, hogy a transzplantált betegeknek immunszupresszív (az immunrendszert gátló) gyógyszereket kell szedniük, hogy megakadályozzák az átültetett sejtek kilökődését.

Ezeknek a gyógyszereknek erős mellékhatásaik vannak, és hosszú távú hatásaik még nem ismeretesek. A középtávú mellékhatások között meg kell említeni a szájgyulladást és különböző emésztőrendszeri problémákat (pl. puffadás, hasmenés). Ezeken felül jelentkezhet koleszterin-szint emelkedés, csökkenhetnek a fehérvértestek száma, gyengülhet a veseműködés, megnőhet bakteriális- és vírusfertőzések kockázata. Az immunszupresszív gyógyszerek daganatos és rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát is növelik. A kutatók biztonságosabb és kevésbé veszélyes gyógyszerek kutatásán dolgoznak és olyan új módszereket keresnek, amelyek lehetővé teszik a sikeres átültetést immunszupresszív gyógyszerek alkalmazása nélkül is.

A szigetsejt transzplantáció széleskörű elterjedését gátolja a szigetsejtek hiánya is. Évente mindössze 6,000 hasnyálmirigy áll rendelkezésre transzplantáció céljából. A hiány enyhítése érdekében a kutatók alternatív forrásokat is keresnek, így pl. más típusú sejtek átalakítása szigetsejtekké. Az új módszerek lehetővé tehetik átültethető sejtek létrehozását laboratóriumi körülmények között.