Megelőzhetők-e a cukorbetegség szövődményei?

A II. típusú diabéteszben szenvedők számára a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt. Éppen ezért több nagyszabású kutatás is folyik annak vizsgálatára, hogy mi a legjobb stratégia a cukorbetegek kardiovaszkuláris betegségeinek megelőzésével és kezelésével kapcsolatban.

Vizsgálják például az önként vállalt fogyás egészségre gyakorolt hosszú távú hatásait. Egy több helyszínen, véletlenszerűen kiválasztott személyeken folytatott vizsgálatban a csökkentett kalóriabevitel és megnövelt fizikai aktivitás által elért lassú fogyás eredményeit elemzik. A kutatás a II. típusú diabétesz, a kövérség és a túlsúlyosság okozta rendellenességekre fókuszál, mivel az ezek következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségek a cukorbetegek között a szövődmények és a halálozás a legfőbb okai.

Egy másik, szintén több helyszínen, véletlenszerűen kiválasztott személyeken folytatott vizsgálat, három megközelítésből vizsgálja a II. típusú diabéteszben szenvedőknél kialakuló leggyakoribb érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeit. Ebben a jelenlegi gyakorlat irányelveit hasonlítják össze egy intenzívebb vércukorszint ellenőrzéssel mintegy 10.000 II. típusú cukorbeteg nyomon követésével olyan betegeket is bevonva, akiknél a koruknál fogva tünetmentes és klinikai tünetekkel járó érrendszeri elváltozás is megfigyelhető, és ezáltal náluk igen magas az érrendszeri betegségek kockázata. A 10.000 önkéntes egyes alcsoportjainál vizsgálják a jelenlegi irányelvek által előírtnál intenzívebb vérnyomás ellenőrzés, a triglicerid szint csökkenését és a megfelelő koleszterinszint elérést célzó gyógyszeres kezelés hatásait. Valamennyi kezelési módszer mellett jelentős hangsúlyt kap a megfelelő életvitelre vonatkozó ajánlás, amely magába foglalja a diétát, a testmozgást, valamint a dohányzásról való leszokást.

A dohányzás köztudottan káros az egészségre, cukorbetegek számára viszont fokozottan ártalmas. A cukorbetegség miatt kialakuló összes késői szövödmény kialakulásának az esélyét jelentősen növeli a dohányzás. A magasabb vércukorszint az érbetegségek kialakulásának kockázatát önmagában is 2-5-szörösére emeli, ha a cukorbeteg emellett dohányzik is, a rizikó 6-15-szörös. A dohányzás abbahagyása rövid és hosszútávon is csökkenti a fent említett betegségek kockázatát, ezért a cukorbetegek esetében feltétlenül fontos, hogy ne dohányozzanak.

Az alkoholfogyasztással kapcsolatban a cukorbetegeknek néhány sajátos szempontra kell odafigyelni. A likőrök, az édes és félédes borok, pezsgők, desszertborok jelentős mennyiségű cukrot tartalmaznak és gyors vércukorszint emelkedést okoznak, ezért fogyasztásuk kerülendő. A száraz borok hatása jóval kisebb, ezek mértékkel fogyaszthatók. A világos sörök mérsékelt vércukorszint növekedést okoznak, szénhidráttartalmuk viszonylag magas. Egy nap 1 pohárnál többet nem ajánlott fogyasztani.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az alkohol gátolja a máj működését, így annak vércukorszint szabályozó tevékenységét is. Ennek következménye súlyos hipoglikémia lehet, ugyanis a máj nem képes felszabadítani a vércukorszint csökkenés esetére raktározott cukortartalékát. További szempont, hogy az alkoholnak igen magas az energiatartalma, ezért rendszeres fogyasztása hozzájárul a testsúly növekedéséhez. Az alkoholfogyasztás tehát a cukorbetegek számára inkább kerülendő, illetve társasági alkalmakkor az étkezésekhez célszerű időzíteni, amikor kevésbé valószínű a vércukorszint leesése. Arra is figyelni kell, hogy a gyógyszerek és az alkohol között kölcsönhatások léphetnek fel, ami súlyosabb mellékhatások vagy hatástalanság formájában jelentkezhet!