A cukorbetegség – tévhitek és tények

A diabétesz fertőző betegség... Túl sok édesség fogyasztása cukorbetegséghez vezet... A cukorbetegek soha nem ehetnek cukrot... Ha a családunkban nincs cukorbeteg, akkor mi sem leszünk azok... Az inzulin kigyógyít a cukorbetegségből... és még folytathatnánk a diabétesszel kapcsolatos tévhitek sorát. De nézzük meg mi is az igazság!

Tévhit: Túl sok édesség fogyasztása cukorbetegséghez vezet.

Igazság: A cukorbetegség kialakulása nem az elfogyasztott cukor mennyiségével van összefüggésben. Az I. típusú diabéteszt a hasnyálmirigyben lévő inzulintermelő sejtek pusztulása okozza, amely nincs kapcsolatban a cukorfogyasztással. A II. típusú diabétesz akkor alakul ki, ha a szervezetben nem képes megfelelő hatást kifejteni a termelődött inzulin. A II. típusú cukorbetegségre való hajlam a legtöbb esetben genetikailag öröklődik. Rendszeres testmozgással és megfelelően megtervezett és betartott étrenddel édesség fogyasztása ellenőrzött mértékkel megengedett.

Tévhit: A cukorbetegség fertőző.

Igazság: A cukorbetegség nem fertőző. A cukorbetegség endokrin (a belső elválasztású mirigyrendszerrel összefüggő) betegség, amely a hasnyálmirigyben lévő bétasejtek által termelt inzulin mennyiségi problémája miatt alakul ki. Ha egy családon belül már volt cukorbeteg, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki hajlam.

Tévhit: Egy cukorbeteg soha nem ehet újból cukrot.

Igazság: Mivel a cukorbetegség az egész szervezet működésére hatással van, ezért az ellenőrzött – nem csak cukor formájában történő – szénhidrát-bevitel a diabétesz kezelésének kritikus része. A cukorbetegek ehetnek édességet, de a cukortartalmú ételeket nagyon körültekintően kell beépíteniük a diétába, összhangban a gyógyszeres kezeléssel és a testmozgással. Ezek szigorú és rendszeres betartásával a normált megközelítő vércukorszint érhető el, amellyel hosszútávon elkerülhetők a szövődmények.

Tévhit: A cukorbeteg gyerekek soha nem ehetnek édességet.

Igazság: A cukorbeteg gyerekek ehetnek bizonyos mennyiségű édességet a diétájuk részeként, de szigorúan ellenőrizni kell a teljes szénhidrát-bevitelt, amelynek természetesen része az édesség is. Mivel az édesség kalórián kívül semmilyen tápanyagot nem tartalmaz, ezért fogyasztását mindenképpen korlátozni kell, de nem kell teljesen kiiktatni.

Tévhit: Ha a cukorbeteg vércukor-eredményei jók és jól érzi magát, akkor nem kell kontrollra járnia.

Igazság: A magas vagy az alacsony vércukorszintnek nincsenek mindig kísérő tünetei. A rendszeres mérés az egyetlen módja annak, hogy figyelemmel kísérjük vércukor-szintünket. A diabétesz komoly betegség. A megfelelő diéta, a gyógyszeres kezelés betartása, valamint a testmozgás szükségesek, de a rendszeres orvosi ellenőrzés is elengedhetetlen.

Tévhit: A cukorbetegek érzik, ha vércukor-szintjük magas vagy alacsony.

Igazság: Mérés nélkül senki nem tudja megállapítani, hogy mennyi a vércukra. Egy cukorbeteg észlelhet fizikai tüneteket (rendkívüli szomjúság, gyengeség, ájulás stb), ha a vércukorszint túl magas vagy túl alacsony. Azonban vannak olyanok, akiknél nincsenek tünetek, valamint a magas vagy alacsony vércukorszint okozta tünetek gyakran nagyon hasonlóak, ezért nehéz eldönteni, hogy mit jelentenek. A mérés az egyetlen megbízható módja a vércukorszint követésének.

Tévhit: Vannak, akiknél a magas vércukorszint normális, és náluk ez nem a cukorbetegség jele.

Igazság: A magas vércukorszint soha nem normális. Bizonyos állapotok és bizonyos kezelések hatására átmenetileg megemelkedhet a vércukorszint a nem cukorbetegeknél is, de a normál értéknél magasabb vércukor, vagy a vizeletben lévő cukor esetében feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

Tévhit: Létezik enyhe cukorbetegség.

Igazság: Enyhe cukorbetegség nincs, valaki vagy cukorbeteg vagy nem. Akár I., akár II. típusú diabéteszről legyen is szó, rendszeres orvosi ellenőrzés és tudatosan megtervezett életmód szükséges.

Tévhit: Ha a családban senki nem volt cukorbeteg, akkor mi sem leszünk azok.

Igazság: A cukorbetegségre való hajlam családon belül öröklődhet, ami azt jelenti, hogy bizonyos embereknél nagyobb a kialakulás valószínűsége. Azonban rengeteg olyan cukorbeteg van, akinek a családjában korábban nem fordult elő a betegség. A testsúly és az életmód az a két tényező, amely a leginkább hozzájárul a cukorbetegség kialakulásához.

Tévhit: A cukorbetegséget nehéz karbantartani.

Igazság: A diabétesz egy jelenleg még nem gyógyítható anyagcsere rendellenesség, de ha a beteg megfelelő diétát tart, rendszeresen végez testmozgást és betartja az orvosi előírásokat, akkor a betegség kiválóan karbantartható. A megfelelő életmóddal és a betegséggel kapcsolatos ismeretek birtokában a diabétesz okozta súlyos szövődmények megelőzhetők, csökkenthetők.

Tévhit: Inzulinnal gyógyítható a cukorbetegség.

Igazság: A diabétesz egy anyagcsere rendellenesség, és sajnos nem gyógyítható. Az inzulin segíti a betegséggel való együttélést, de nem gyógyítja meg azt. Az inzulin segít a szervezetnek az energiatermeléshez szükséges glükóz felhasználásában, ezáltal lehetővé teszi a megfelelő szintű vércukor kialakítását, de nem szünteti meg a háttérben húzódó okokat.

Tévhit: Nagyobb inzulinszükséglet a betegség rosszabbodását jelenti.

Igazság: A vércukor szintjét több tényező is befolyásolja: diéta, testmozgás, napszak stb. Emiatt az inzulin mennyiségét folyamatosan változtatni kell annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb szinten maradjon. A helyes inzulinadagolásban mindig kérjük kezelőorvosunk véleményét!

Tévhit: A gyerekek kinőhetik a cukorbetegséget.

Igazság: A gyerekek soha nem növik ki a cukorbetegséget. Az I. típusú diabétesz esetében a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei elpusztulnak, így a szervezetben nem képződik több inzulin. Az I. Típusú cukorbeteg gyerekeknek minden esetben inzulinpótlásra van szükségük. A II. típusú cukorbeteg gyerekeknél a pubertáskor után javulás állhat be vércukorszintjüknél, azonban valószínű, hogy mindig hajlamosak lesznek a magas vércukorszintre, ha nam mozognak eleget vagy ha elhíznak.