Síelés cukorbetegen - szempontok a felkészüléshez

Aki már egyszer síelt, az tudja, hogy egy életre szóló élménnyel lett gazdagabb, és valószínű, hogy ezt az élményt évről-évre igyekszik majd átélni, és ebben a cukorbetegség sem akadályozhatja meg. Milyen szempontok alapján készüljön egy cukorbeteg a sítúrára? Megfelelő előkészületekkel és tervezéssel a síelés cukorbetegen is ugyanolyan élvezetes lehet, és az odafigyelés megéri a fáradságot!

Szempontok, amelyeket cukorbetegség esetén egy sítúra során mindenképpen érdemes megfontolni:

Az utazás előtt:

• Kössünk biztosítást és mindenképpen tájékozódjunk, hogy pontosan milyen eseményeket fedez, nemcsak a síelés, hanem a cukorbetegség miatt is szorulhatunk sürgőssgi ellátásra!
• Essünk át néhány orvosi vizsgálaton, és győződjünk meg arról, hogy minden rendben van!
• Írassunk fel és váltsunk ki elegendő gyógyszert/inzulint és tesztcsíkot!
• Legyen igazolásunk legalább a háziorvosunktól a cukorbetegségről – ha lehet angol vagy német nyelven is!

A síelés közben:

Hideg időjárás: a hideg hatására a bőrszövetben csökken a vérkeringés intenzitása, így a test tovább meleg marad. Azonban ez azt is jelenti, hogy az inzulin lassabban szívódik fel, mint általában, ezért figyelni kell arra, hogy ne adjunk be több inzulint a kelleténél. A vércukormérő készülékek szintén érzékenyek a hidegre, ezért tartsuk őket testünkhöz közel, anorákunk belső zsebében.

Hypo: hypoglikémia esetén a testhőmérséklet nagyon gyorsan csökken, ezért feltétlenül legyen mindig nálunk gyors segítség (pl.Wellion cukorszirup, szőlőcukor).

Inzulin: az inzulinokat 4°C felett kell tartani. Síelés közben a magasság változása miatt az egyszer használatos pen eltörhet, ezért gondoskodjunk elegendő tartalékról!

Étkezés: a síelés a szokásosnál sokkal nagyobb fizikai aktivitás, amelynek során körülbelül 10kCal energiát használunk el percenként, ezért nagyon fontos, hogy közvetlenül síelés előtt fogyasszunk plusz szénhidrátot. Ez lehet egy müzliszelet vagy 2dl 100%-os gyümölcslé is. Minden nap reggelizzünk, tízóraizzunk és ne hagyjuk ki az ebédet sem!

Vércukorszint önellenőrzés: A jelentős testmozgás és a környezeti hatások miatt az átlagosnál gyakrabban kell vércukrot mérni, ezért legalább kétszer annyi tesztcsík legyen nálunk, mint amennyit általában felhasználunk. A hegyek között, hideg ujjakkal nem mindig egyszerű vércukrot mérni. Ilyenkor térjünk be valahova, és melegítsük fel kezeinket. Kezdő (síelő) cukorbetegeknek érdemes kétóránként mérni, hogy követhessék a vércukruk mozgását a síelés hatására.

Síbakancs: csak olyan bakancsban szabad síelni, amely tökéletesen kényelmes, mert a lábbeli okozta bőrkeményedések, feltörések nagyon súlyos gyulladásos, fekélyes sebek kialakulásához vezethetnek.

Társaság: soha ne síeljünk egyedül, mindig legyen valaki mellettünk. A társaságban tudassuk, hogy cukorbetegek vagyunk, és a saját érdekünkben kérjük meg őket, hogy rosszullét esetén adjanak nekünk magas cukortartalmú ennivalót.

Cukorbeteg kártya: mindig legyen nálunk cukorbeteg kártyánk, amelyen magyarul és az adott ország nyelvén is olvasható, hogy rosszullét esetén mi a teendő és kit kell értesíteni. A kártya megrendelhető itt.

A túra során minden nap:

• Védjük bőrünket a naptól és a szélsőséges időjárástól megfelelő szerekkel, eszközökkel (cukorbetegek számára kifejlesztett kozmetikumok, ajakápoló, napszemüveg stb)!
• Öltözzünk rétegesen!
• Minden nap vizsgáljuk meg lábainkat, hogy nem keletkezett-e valahol egy apró sérülés?
• Rögtön megérkezésünkkor derítsük fel, hogy hol van a legközelebbi gyógyszertár és orvosi rendelő!
• Ha megbetegednénk, forduljunk orvoshoz és mérjük gyakrabban vércukrunkat!

És a legfontosabb a síelés során: érezzük nagyon jól magunkat!