Milyen kenyeret egyen a cukorbeteg?

A kenyereknek igenis fontos részét kell alkotnia a cukorbetegek étrendjének. Még ma is széles körben elterjedt tévhit, hogy cukorbetegeknek nem szabad kenyeret enniük. Ez nem igaz. A kenyér egyrészt fontos B-vitamin forrás, másrészt a belőle származó szénhidrátra is szükség van.

Elavult diétás módszer a beteg szénhidrát bevitelét zsemlében megadni, ugyanis a 160 grammra kiszámolt 3-4 zsemle ( 90-120 gramm szénhidrát) nem veszi figyelembe, hogy az adott illető mennyit fog még a zsemléken kívül szénhidrátból elfogyasztani. (Későbbiekben mutatunk a zsemlés módszerre példát)

A zsemlés módszer miatt nagyon sok idős cukorbeteg még ma is kitart amellett, hogy nem eszik semmilyen kenyérfélét, mert azt tanácsolták neki, hogy csak a zsemle jó. Ez nem így van. A zsemle felszívódási sebessége a ugyanolyan magas, mint a kenyéré, ezért azon kívül, hogy egyszerű porciózni, más előny nem származik belőle.

A cukorbetegek étrendjében és szénhidrátbevitelében a legfontosabb szempont, hogy az elfogyasztott táplálék lassan szívódjon fel, ezáltal lassan emelje meg a vércukorszintet. Erre a feladatra pedig a sem a fehér kenyér, sem a zsemle nem alkalmas. A vércukorszint emelés gyorsaságát fejezi ki a glikémiás index (GI), amely minél alacsonyab, annál kedvezőbb a cukorbetegek számára. Mint azt már tárgyaltuk, a vércukoremelkedést elhúzza az ételek magas rosttartalma, tehát törekedni kell arra, hogy a pékárukból ilyen kerüljön elfogyasztásra. Kenyérből leginkább a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza és a rozskenyér ajánlott.

Ezek tükrében néhány élelmiszer glikémiás indexe:

A cukorbetegek kenyérfogyasztása függ attól, hogy hány gramm szénhidrátot ehetnek egy nap.

• 150 gramm szénhidráttartalmú diétánál 1-3 zsemle vagy 60-180 gramm kenyér
• 180 gramm szénhidráttartalmú diétánál 1-4 zsemle vagy 60-240 gramm kenyér
• 225 gramm szénhidráttartalmú diétánál 2-5 zsemle vagy 120-300 gramm kenyér
• 260 gramm szénhidráttartalmú diétánál 4-6 zsemle vagy 120-360 gramm kenyér

Az egészséges táplálkozásban a napi 100 % bevitt energiából 58%-nak kell szénhidrátból állnia, a cukorbetegek étrendje nem különbözik ettől drasztikusan, a 100 %-ból 50% lehet és kell, hogy a szénhidrát legyen.

Gyakori, hogy a szénhidrátbevitel csökkentésére, extrudált kenyereket részesítenek előnyben a diétázók. Ezeket csak kisétkezésre, tehát tízóraira vagy uzsonnára szabad elfogyasztani. Olyan eljárással készülnek, mely által az emésztőenzimek könnyen lebontják a keményítőt szőlőcukorrá, ami egyből fel tud szívódni. Aki szereti őket elrágcsálni, a korpás változatokból válogasson.

I-es és II.-es típusú cukorbetegek diétájánál ugyanaz az elv javasolható, a diéta az étkezések időpontjában, az elfogyasztott szénhidrát mennyiségében különbözik. A cél mindkét esetben, hogy elérjük: a vércukorszint lassan emelkedjen meg!

A diéta annak, aki megfelelő felvilágosítást kapott és megtanulta a szabályokat, igazán könnyű feladat. Vannak esetek, amikor sajnos társbetegség bonyolít a diéta betartásán.

Gyakori a cukorbetegség + gluténérzékenyég kombináció. Ők semmilyen búzát tartalmazó ételt nem fogyaszthatnak, de az árpa, zab és rozs is tiltva van számukra. Szerencsére széles már a skála azokból a gluténmentes termékekből, amikből válogathatnak az érintettek. Márka nevet nem említve létezik:

• kenyér
• kenyérpor
• süteménypor
• extrudált kenyér
• száraztészta
• kész sütemény

Ezekben a szénhidrátokat a következőkkel pótolhatják: rizs, burgonya, kukorica, szója, babliszt, szezámmag, guar, lupin, amarant, quinoa, teff, hajdina, sárgaborsó és az ezekből előállított liszt, pehely, keményítő.

A gluténmentes élelmiszerekben gyakran használatosak az úgynevezett pszeudocereáliák: cirok, köles, hajdina, quinoa, amarant, taragumi, szentjánoskenyérfamag liszt, lupinusliszt, sóskababgumi, sago, tápiókaliszt, maniókaliszt, agar-agar, nyílgyökér, xanthan gumi. Ezek szintén tartalmaznak szénhidrátot, amiknek a mennyiségét a csomagoláson feltüntetik és a tápanyagtáblázatban is megtalálható. A cukorbetegek diátájába ezt természetesen bele kell számolni.