Mennyi fehérjét ehet a cukorbeteg?

A cukorbetegek étrendjében a fehérjék fogyasztásának csak a szövődményként fellépő vesebetegség szabhat határt, de úgy mint semmi mást az életben, ezt sem szabad túlzásba vinni!

A szervezet minimális fehérjeigénye kb. 12-30 g/nap. A fehérjebevitel és –ürítés egyensúlyához legalább napi 40 gramm bevitel szükséges. Ez a mennyiség a fiziológiás fehérjeminimum. Az optimális működéshez napi 70-80 g bevitel szükséges. Ezen mennyiség kb. felerészben a testgyarapításhoz, felerészben az elhasznált pótlásához elegendő.

A szervezet fehérje igénye 1 g testsúlykilogrammonként. Ez azt jelenti, hogy egy 170 cm magas embernek a normál testsúlya kb. 70 kg, és ugyanennyi gramm fehérjére van szüksége a szervezetének. Ennek kb. a felét célszerű húsból, felvágottból, tejtermékből biztosítani.

A szervezet fehérje igénye megnőhet bizonyos helyzetekben:

fejlődésben levő szervezetnél, terhességnél, műtét után, betegségkor, ilyenkor 1,2-1,5 g fehérjére lehet szükségünk (kb. napi 100 g).  A magyar átlag fogyasztás 110-140 g. Pedig a többlet fehérje többlet energiát jelent a szervezet számára.

A felnőttek fehérjeszükséglete az élettani fehérjeminimumnál mintegy 25 % -kal több.  Csecsemőknek és kisgyermekeknek ennél lényegesen több 1, 0 -1, 8 gr/ ttkg/nap. Időseknek napi 1 gr/ ttkg / nap fehérje ajánlható, hiszen náluk csökken a fehérjék hasznosulása.

A túlzott fehérjebevitel magával vonja a (rejtett) telített zsírsavak bevitelét is, ennek következtében sok koleszterin tud felszívódni, nő a szérum koleszterin szint és arteriosclerosis alakul ki.

A fehérjék az anyagcsere-folyamatok során folyamatosan lebomlanak, átalakulnak ezért pótlásukról a táplálékban lévő fehérjékkel kell gondoskodnunk.  Az össz. fehérjebevitel a napi E- mennyiség 10-15 %-a (12 % az ajánlott), fele növényi- fele állati eredetű kell, hogy legyen. Napi 2000 kcal bevitel esetén ez 75-90 g fehérjét jelent.

A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. (esszenciális aminosavak:- lizin, metionin, treonin, triptofán, leucin, izoleucin, valin, fenilalanin) Csecsemők számára az arginin és a hisztidin is esszenciális aminosavnak számít. Az elsőrendű fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák. Ilyen az állati fehérjék túlnyomó része (tojás, tej, hús, hal).

Másodrendű vagy inkomplett fehérjék egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforrások, de komplett vagy másik inkomplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehetők. A komplettálás csak akkor érvényesül, ha a kívánatos fehérjéket egyidőben fogyasztjuk, ugyanazon étkezés keretein belül.

A másodrendű fehérjék csoportjába nagyrészt a növényi fehérjék tartoznak.

A fehérjéket említve általában állati eredetű élelmiszerekre gondolunk, azonban a gabonából és a hüvelyesekből származó ételeink is jelentős mennyiségben tartalmaznak fehérjét. Bár nem minden növényi fehérjét képes az emberi szervezet 100%-ban hasznosítani, a cukorbeteg étrendjében tanácsos, hogy elérje az összes fehérjebevitel 50%-át.

A magas fehérjetartalmú élelmiszerek közül azok ajánlhatók, amelyek zsírban szegények (pl. csirke, pulyka, sovány sertés- és marhahús, hal, sovány tejtermékek).

A szervezetünk napi igénye: 2-3 dl tej vagy kefir, 8-10 dkg sovány hús, 3-5 dkg sovány sajt vagy felvágott.

A fehérjetartalom megítélése szempontjából a cukorbetegek étrendi előírásaiban nagy változások történtek. Régen bátrabban javasolták, hogy a cukorbeteg, ha éhes, egyen húst, felvágottat, sajtot, mert ezekben nincs szénhidrát. Ma több szempontból nem javasoljuk a fehérjék mértéktelen fogyasztását, ugyanis fokozottan tekintettel kell lennünk az esetleges veseszövődmény kialakulásának megelőzésére.

Minden harmadik cukorbeteg veszélyeztetett a veseszövődmény kialakulásában. Ilyenkor az étrend fehérjeszegény is (napi 40-60 g)!